Ha a polgármester a kézhez vételtől számított 15 napon belül érdemben nem nyilatkozik, vagy jobb esetben támogató véleményt küld, indulhat az építkezés. (A belügyminisztérium részéről ezt az egyetlen észérvet tudtam elfogadni egy jól működő, lassú rendszer teljes felrúgására. Így ugyanis a szokásos hat hónap helyett az engedélyezési eljárás lerövidül 15 napra.)
Amennyiben a polgármester észrevétellel él indul az eljárás második fele.
Ekkor a polgármester a terveket és az ellenvéleményét a képviselő testület elé viszi. A testületnek 45 nap áll a rendelkezésére és ha egyetért a polgármesterrel megbíz egy főépítészt szakmai véleményének kialakítására. Ez azért ilyen hosszú idő mert nem minden településen tartanak havonta ülést, és ez a határidő országosan egységes. A főépítésznek már csak 15 napja van véleményének kialakítására. Ezt a folyamatot nevezzük véleményezési szakasznak. A szakmai vélemény kötelező. A szakmai véleményről a polgármester a korábban említett tárhelyen értesíti az építtetőt. Természetesen itt akár beindulhat a mókuskerék is, de logikusan a mérnök és az építtető újragondolják elképzeléseiket és ismét feltöltik az új terveket és beindul a 15 napos első szakasz.
Ezzel a harmadik fogalom végére is értem. Van azonban egy új fogalom még – az elején említett harmadik – a településképi kötelezés. Valójában ez csak a helyi közigazgatásban új, a járási igazgatásban eddig is ismert volt, de gyakorlatban mégsem volt általános. Ez egy olyan eljárást takar, ahol a polgármester bejelentésre, vagy saját hatáskörben elvégzett vizsgálat alapján kötelezi az építtetőt, tulajdonost bizonyos határidő kijelölésével épület, épületrész felújítására vagy elbontására. Ez olyan esetekben fordulhat elő, amikor nem a jóváhagyott tervek alapján épül meg az épület, valaki kerti bútornak álcázva présház nagyságú favázas építményt emel, vagy nem az előírt színű és anyagú tetőfedést alkalmazza. Utcai homlokzatot nem pasztell színű festékkel színezi, hanem olyan rikító árnyalattal melynek során a festék keveréséhez fekete színt is felhasználtak. Az eljárásnak érdekessége egy átlagos jogszabállyal ellentétben ez a rendelkezés visszamenőleges hatályú, vagyis akár évekkel korábban épült építményekre is vonatkozik.
Az eljárás két részre bontható. Az elsőben a polgármester a hibák megjelölésével kötelezi az ügyfelet a helyreállításra. A második lépésben szintén határidő megjelölésével településképi bírságot szabhat ki. Ennek össze 50.000,-Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedhet. Rossz hír a vétkezőnek, hogy a bírság többször is kiszabható, összege pedig kifizetés hiányában jelzálogként az ingatlanra terhelhető. Ez könnyen az ingatlan teljes elértéktelenedéséhez vezethet. (Van egy még rosszabb hírem is, mely a kényszerbontás elrendelése, de ez már csak a legutolsó lépés.
Végezetül megkérnék mindenkit, forgassa, olvassa az elkészült dokumentumokat. Ahogy fent említettem, a dokumentumok most készültek el, még hasonló sem volt eddig, ezért későbbiekben biztos, hogy lehetőség lesz tartalmuk módosítására, ha a gyakorlat azt kívánja. Csak egy példa a módosításra. A rendelet 2. melléklete tartalmazza a jelenleg egyedi védelmet élvező építményeket. Ha valaki hiányol egy, vagy több épületet a felsorolásból módja van rá, hogy kezdeményezze azok felvételét a rendeletben leírt adatok, dokumentumok megadásával. Ezek a kérelmek a képviselő-testület elé kerülnek, akik egy hosszadalmas folyamat lefolytatása után döntenek arról, kezdeményezik-e a dokumentum módosítását. Mint említem már ez is egy hosszú folyamat. Az eljárás lefolytatása legalább fél év. Így logikusnak tűnő lépés lehet a testület részéről, hogy összevár több módosítást és egy eljárásban hajtja végre a módosítást. Ez hétköznapi nyelven akár négy-öt évet is jelenthet.
